Félresikerült parti [ 5. fejezet /Ice pov./ ]

    -Te ennyire meg akarsz halni? -gyilkos tekintettel nézett rám, de úgy, hogy majdnem összefostam magam. Tényleg rohadt ijesztő volt.
Megráztam a fejem, de már késő volt..
   Megindult felém és már emelte a kezét, hogy lekeverjen egyet, de csak azt láttam, hogy fölnyalja a padlót. Biztos megbotlott a szőnyegben, azért esett el. Épp kitört volna belőlem a nevetés, mikor egy ismerős hang csapta meg a fülem. Az hang felé fordultam, és megláttam Rame bácsi-t meg Saa-chan-t az ajtóban. Ezek meg mit keresnek itt? És hogyan jöttek be? Zárva volt az ajtó.
   -Mi a fenét csináltok? -kérdezte Rame visítva.
   -Ezt inkább én kérdezhetném. És kérdezem is.. Mi a fenét csináltok? -a vigyor az arcomról "átalakult" mérges tekintetté. 

   -Saa-chan aggódott, ezért eljöttünk megnézni, hogy hogy vagytok. -mondta széles mosollyal Rame miközben Sala vállára támaszkodott. 

   -Nem aggódtam. Te rángattál ide. -jelentette ki Sala egy dobbantás kíséretében. 
   -Mi van Toki-val? -Rame közelebb lépett és két apró rúgást adott Toki vállára, aki mozdulatlanul feküdt. 

   -Nem tudom. -megvontam a vállam és elindultam a konyha felé, de alig tettem egy lépést és is eltanyáltam. 

Csak én nem a szőnyegben estem el hanem, Toki húzta ki alólam a lábam. Mikor feljebb fogott a lábamon, már rúgni készültem, de hirtelen elengedte a lábam. Jobban mondva Rame ráült a hátára és a kezeit lefogta. Úgy ült ott vigyorogva, mint egy 5 éves, aki most ül először hintalovon. A füléhez hajolt és jó hangosan kiabálta:
   -Mi az Toki? Csak nem sokat ittál megint?
   -Öngödj ööööl! -morogta valami.. valami nem is tudom milyen hangon, mivel Rame a fejét a padlóhoz nyomta. 
   -Mi? Mit mondasz? Nem értem. 

   -Rame engedd el! Szerintem bőven elég volt neki a tegnap este meg a ma reggel. -úristen. Én most tulajdonképpen segítettem Toki-nak. Beteg vagyok vagy mi? 
Rame durcásan lemászott róla, majd leheveredett a kanapéra és nézelődött. Felálltam és elindultam újra a konyha felé.
   -Azt csináltok, amit akartok. Ennek a háznak már úgyis mindegy. -legyintettem, majd eltűntem az ajtó mögött- Sala, te meg ülj le! Ne állj ott, mint egy hülyegyerek! -kiabáltam vissza. 
Vizet engedtem a kádba, közben levetkőztem. Mielőtt beszáltam volna a jó forró vízbe, az ajróta pillantottam. Fogtam a tükör előtti polcon lévő kulcsot és biztos, ami biztos, bezártam az ajtót. Nehogy véletlenül Toki, vagy akár Rame bácsi be tudjon jönni. Beléptem a kádba és elkefüdtem benne. Milyen jó meleg. Egész nap szívesen lennék itt. Csönd is van, meleg is van. Egy ideig a habokkal szórakoztam, meg azzal, hogy a lábaim felváltva ki-be emelgetem a vízből és nézem, hogy folyik le róla a víz. Meg a kezemmel simogattam a víz tetejét. Komolyan, mint valami elmebajos. Mikor elfogyott a hab, és már annyira elálmosodtam, hogy nem tudtam emelgetni a lábam, kezdtem belecsúszni a vízbe.  Mivel nem akartam megfulladni, pláne úgy nem, hogy 3 idióta van a nappalimba, ezért kitettem a kezeim a kád szélére így tudtam magam tartani, még ha aludtam is. Reméltem végre tudok aludni nyugodtan, nem zavar senki.. de nem sikerült. Éppenséggel senki nem zavart, csak az álmomban. Miért is ne drága Tiki-Toki is benne volt. Valami bárban voltunk. Szerintem sztriptíz bár lehetett, mert Rame egy rúdon tekergett bikiniben. Megjegyzem tanga volt rajta. És nem.. Ne volt szép látvány! Bár a körülötte nyáladzó fiúknak biztos nagyon bejött, mert nem győzték dugdozni a bikinifelsőjébe a pénzt. Mondjuk sok minden nem akadályozta őket abban, hogy véletlenül ne férjen bele. Nem mondom egész érdekesen lépdelt abban a rohadt nagy magassarkúban. Mint valami flamingó. A szőke haja meg leért a térdéig. Nem hiszem, hogy paróka volt, mert állandóan beletúrt meg dobálta és még csak félre se csúszott. Toki leült az egyik kanapéra és onnan nézte Rame-t. Én meg csak álltam és néztem azt a sok idiótát, akik ott urgáltak előtte. Mikor felémfordult és puszikat kezdett dobálni meg kacsintgatott valahogy.. valahogy ellenálhatatlannak tűnt.. és hátraestem. Még jó, hogy mögöttem volt az a kanapé, amin Toki ült és arra estem rá félig ülő pózban. Pillanatok alatt előttem termett, terpeszbe rúgta a lábaim és közéjük furakodott. Egyik lábával az ágyékomhoz térdelt és az ujjait végighúzta a nyakamon. Valami elképesztő szexi arcot vágott, a szám meg tátva maradt. A fülemhez hajolt és suttogni kezdett valamit. Először nem értettem tisztán.
   -Fagyiember! Ébresztő Fagyiember! Valami áll a vízben. -Rame vihogására kelni borzasztó volt. Főleg egy ilyen álom után. De várj.. hogyan  jöttek be? És mi az, hogy valami áll a vízben? 
Kipattantak a szemeim és magamra rántottam a törölközőm. Szerencsére a káb mellett volt egy széken. Felugrottam, amilyen gyorsan csak tudtam. Ott álltam előttük a vízben, csurom vizes törölközővel, álmosan. Nem igazán erre gondoltam, mikor nyugodtan akartam aludni.
   -Mi a fenét kerestek itt? Hogy jöttetek be? -kérdeztem falfehéren. Ezek most láttak engem ruha nélkül.. Uramisten.. 
   -Nyitva volt az ajtó. -visította Rame. 
   -Bizonyára rossz kulcsot használtál. -jaj Saa-chan, úgy hiányzott már az okoskodásod. De ez most minden eddiginél idegesítőbb volt. Mert közben nevetett rajtam. Még Sala is.. Sala is látott mesztelenül.. 

   -Mit álmodtál Ice-chan? Mitől állt ilyen szépen a kis farkad? -kérdezte szintén visítva Toki. Most erre mit mondjak? Nem mondhatom, hogy Rame-tól.
   -Semmi közöd hozzá! -úgyse jönnek rá. Csak természetesen kell viselkednem. 

A derekamra kötöttem a törölközőt és teljesen nyugodtan kimásztam a kádból. Ahogy kiléptem megcsúsztam a kövön és hanyadt vágtam magam. Na szép. Ezt jól megcsináltam. Ekkora idióta, hogy lehetek. Természetesen a többiek már fetrengtek a nevetéstől, még Saa-chan is. Jut eszembe.. ő is benne volt az álmomban. Ő volt az az öltönyös fickó, aki a legtöbbet fogdozta Rame combjait. Valahogy el kéne ezt mondanom, de anélkül, hogy eláruljamén mit csináltam. Jobban mondva velem mit csinálatk.. Akkor legalább nem én lennék a nevetség tárgya. 

   -Saa-chan, én a helyedben nem nevetnék ennyire. Azok után, amiket az álomban csináltál.. Rame combjait fogdoztad. Ő meg rózsaszín binikiben vonaglódott egy rúdon magassarkúban. Toki, te meg őt bámultad. -elégedett fejjel álltam fel a földről, karbatettem a kezeim és néztem a csodálkozó arcokat. Mind tátott szájjal nézett rám. 
   -És jól néztem ki? -törte meg a csendet Rame vigyorogva. Ez a marha még örül is neki. 
   -Igen nagyon. -mondtam fintorogva- Legalábbis nagyon azt hitted. Még rám is másztál. -gyorsan a számra csaptam. Hogy lehetek ekkora idióta? Saját magammal baszok ki. 
   -Szóval arra állt fel a farkad? -Rame vigyora eltűnt és tátva maradt a szája- Nem is tudtam, hogy tetszem neked Ice-chan. -és most megint vigyorog. Ez az ember skizó vagy mi? 

   -A francokat tetszel! Nem vagyok langyi pajti! -hátraléptem párat, mert kezdtem megkérdőjelezni, hogy Rame teljesen biztosan hetero-e. 

   -Hát pedig.. -Toki, te csak hallgass! Ne vigyorogj ott a háttérben, mert letörlöm az arcodról véletlenül. 

   -Meg kell jegyeznem, igazán szép kis szerszámod van. -közelebb lépett párat vigyorogva. Mész innen Rame! Ha hozzám mersz érni, levágom a kezed. De héj.. 
   -Mi az, hogy kicsi? -kérdeztem félig kiabálva és enyhe gyilkos tekintettel. Most telt be a pohár. Az enyém nem kicsi!

   -Most komolyan Ice farkáról beszélünk? -kérdezte kis fintorgással Toki, aztán ő is nekiállt röhögni. 
Én meg csak álltam előttük vörös fejjel, de nem attól volt vörös, mert ideges voltam. Igen.. Én ilyet is tudok. Nekidőltem a falnak és vártam, mikor unják meg végre a nevetést. Nem mondom eltartott egy darabig, pláne úgy, hogy mikor végre abbahagyták Rame vagy Toki benyögött egy olyat, hogy "hogy állt neki" meg "azt hiszi, hogy az övé nagy" és még hasonlóakat. Úgy 10 percig tartott, aztán megunták a témát. Megtörölték a szemüket, mert könnyesre röhögték magukat rajtam, utána mindhárnam rámnéztek, mintha várták volna, hogy csináljak valami idiótaságot, amin még lehet röhögni. Na azt már nem! Elég volt ez a (majdnem)2 nap.
   -Most mi van? Mire vártok? -lassan elindultam az ajtó felé. 
Mindhárman engem néztek, ami  hadd ne mondjam, rohadt idegesítő volt. Elértem az ajtóig és még nem történt semmi. Hűűűha! Épp nyúltam a kilincsért és Sala lerántja rólam a törölközőt. Teljesen lefagytam. Nem zártam ki, hogy valaki megteszi. Dehogy éppen Saa-chan.. Egészen idáig csak megjátszotta magát és valójában egy szemét kis dög? Mi a picsa? Mindenki skizó? Pár másodperc csend után megcsapja a fülem Rame visítása, Toki vihogása és Sala röhögése. Egy napra egyedül hagytuk Saa-chant Rame-val és ez történik? Megtonrotta "mindent tudok és semmi nem mókás a számomra" professzort. Ehhez már tehetség kell. Vagy csak Rame. Na jó.. Most már tényleg meguntam, hogy mindenki rajtam röhög. Én is jól akarok szórakozni. Vettem egy mély levegőt, megfordultam felvettem a "fuck yeah! nézzetek rám, isten vagyok" arcot és nekidőltem az ajtónak.
   -Ha ennyire akarjátok, hát legyen. Nézzétek csak. -elégedett fejjel néztem végig rajtuk.
De nem nevettek. Sőt, még csak nem is mosolyogtak. Hunyorogva körbenéztek a szobában. 

   -Mi az istent kerestek? -ezeknek mi bajuk? Talán megvakultak ettől a szép látványtól? 
   -Mit kell nézni? Nem látok semmit. -kérdezte Rame félig már vigyorgva. 
   -Hozzak nagyítót? -én megütöm.. Megütöm Sala-t! Azon csodálkozom, hogy Toki még nem mondott se..

   -Szerintem nem szükséges. Azzal se látnánk semmit. Max. egy kis hangyát. -kellett mondanom. Ez a vigyor már megint. És ez a nevetés.. kezd idegesítőbb lenni, mint Rame visítása. És az már világrekord. 
   -Ahhoz képest, hogy tegnap vállbarúgtalak, lehánytalak, leöntöttelek egy vöröd hideg vízzel, amíg aludtál, vízbe tettem a kezed, firkáltam az arcodra, mire felkeltél összehugyoztad magad és utána még ölbe is hánytad magad, egészen vidám vagy. -há! Most a többiek megtudták, hogy mik történtek este. Megint nem rajtam fognak nevetni.
   -Szóval ezért van a homlokodra írva, hogy "fuck me" és azért van macskabajszod. -elemezte ki Rame Tiki-Toki arcát, közben az állát vakargatta. 

   -Rajta miért nem nevettek és rajtam miért? -durcásan felhúztam az alsómat, karba tettem a kezeim és úgy álltam ott, mint egy sértődött óvodás. Nem, most nem Toki-t hasonlítom egy óvodáshoz. 

   -Ugyan Ice-chan. Tudod, hogy szeretünk. -mondta Sala nyájasan és mosolyogva. Már majdnem elhitem, mikor elért az agyamig, hogy ezt Sala mondta. Hogy egyáltalán megszólalt. És nem filozofált. 

   -Igen, szeretünk téged. -mosolygott Rame is és elindult felém. 
   -Hé! Menj innen! Ne gyere közelebb! Hallod? -próbáltam hátrálni, de hamar elértem az ajtót. A kilincsre tettem a kezem, de.. az ajtó nem nyílt. Mi a franc?- Miért nem nyílik az ajtó? -kérdezem, közben rángatom a kilincset. 

   -Hoppá! -mutatta fel a kulcsot Sala vigyorogva.
Amíg azon csodálkoztam, hogy Saa-chant vigyorogni látom, Rame odaért hozzám. És megölelt. Nem hiszem el. Már megint kezdi. Miért pont velem? Nem volt elég, hogy gátlástalanul a földbe tapostak, most még meg is ölel? Hmm.. Ez milyen tudományosan hangzott. Ezt ki is kéne mondanom, nem csak gondolnom. De.. miért nem mondom már? Miért csak magamban beszélek róla? És még mindig. Na jó.. inkább hagyjuk, nem mondom ki. Valami furcsa. Rame még mindig rajtam lóg és még nem mondott semmit. Most félnem kéne?
   -Ice-chan.. Kérdezhetek valamit? -súgta halkan a fülembe. Ez most..